A Mítosz oltatlan marad,
Fegyverletételt megtagad.
Nem őrjöng a haláltáncban,
Sohasem lesz szem a láncban.
A Mítosz - mi magunk vagyunk,
Nem oltatunk,
Nem alkuszunk.
Emelt fő,
Szabad Akarat;
A Mítosz oltatlan marad.
A hatvantól harminc napra
Kinézek a téli fagyra...
Tompa fényű fehér havon
Múlt és Jelen -
Hallgatagon...
Hallgat a közönyös Idő;
Köd mögött valahol -
Jövő...
Távolabb a profán világ,
Uralja az ostobaság.
Idő útján lassan megyek;
A Styx partja mind közelebb.
Isten ül…
Istenfélő Januárban
Harsány elvek néma sárban.
Hóban didereg az érdek,
Egymáshoz fagynak az érvek.
Világrabló profán tervek
Csikorogva összetörnek.
Havas úton Isten ballag;
Makognak buta hatalmak.
Áll a világ fagyban - vállig,
Propaganda köddé válik.
Jövő még távol…