Hamlet malma zúg a szélben, Isten leghátsó kertjében.   Precessziós görbületek Sűrű ködben örvénylenek.   Idősíkok csontja remeg; Csikorognak a kerekek.   Forrva forr az időpatak; Jégkorszakok csillámlanak.   Hamlet malma őröl egyre; Hitvány nem jut fel a Hegyre.   Áporodott…

  Elbúcsúzik ez a Nyár is, Most se lettem liberális.   Csak Tradíció-alapon Élhetünk Jövő-partokon.   Nem hajítunk szirénszóra Értékeket lefolyóba.   Perverz dogmák luftballonja Leng, míg a média fújja,   Aztán kipukkasztja magát, A kórus meg új dalra vált...   Elbúcsúzik ez a Nyár…

  Legutolsó nyári napok, Tél végére hatvan vagyok.   Bárki bármit hebeg-habog, Akkor is Férfi maradok.   Amíg a sír el nem takar, Apa vagyok, Férj  És Magyar.   Legutolsó nyári napok; Sír a Múlt, A Jövő vacog.   Költő vagyok, Férfi vagyok; Erőm teljében maradok.   Legutolsó nyári…

    A jó vers Isten szép álma Benne talál nyugalmára.   A világ maga is álom, Göcsörtös teremtés-ágyon   Tele nyomasztó végzettel, Olcsó profán rémségekkel.   A jó vers Isten szép álma; Szent Idő - Ritmusba zárva.   Múlt, Jelen, Jövő és Lélek; Ritmusban - Maga  Az Élet.   A…

  Őszre hangol a Zenekar, Vastagodni kezd az avar.   Bágyadtabb lett a napsugár, Búcsúversét mondja a Nyár.   A felhőfront egyre dagad, Holnapután Jövő szakad...   Nincs már Nyár álomvilága; Kopog az Ősz valósága...   Intünk a távozó Nyárnak; Nosztalgia-ködök szállnak.   Az álmaink…

  Tányérsapkás kísértetek Múlt-parcellája didereg.   Bukott bálvány porrá mállik, Profán isten füstté válik.   Bűzös doktrína-habokon Evezne ma is a rokon,   Utópia-szóra lesve, A vöröst csíkosra festve.   Tányérsapkás kísértetek Hada a semmibe lebeg.   Egykor a nép nyakán ültek, A…

  Nyárutó csendes alkonyán Isten kinéz az ablakán.   Gyümölcs érik, Emlék virul; A világ még élni tanul.   Álmatag a felhő-sereg; Ajtó mögött Ősz ténfereg.   Nyárutó csendes alkonyán Isten néz a Jövő után.   Csendes nyári alkonyatok Felett nosztalgia csorog.   Búsan elballagó…

  Most jött el A Csillagóra, Szükség van  A Tiszta Szóra.   Tiszta Szóra, Magyar Szóra, Magyar Szóra, Bátor Szóra.   Megzavarodott a világ, Mű-szentlélek Mű-hegyre hág.   Világ-profánság gomolyog; Az üstben zsarnokság rotyog.   Pénzért árulnak rossz, pállott, Szájkosaras…

    A régi csillagistenek Nélkül az éjszaka hideg.   Távoli tűzgolyóbisok Parányi fénye imbolyog   Helyettük a nyári égen, Túl mítoszon, szenvedélyen,   És ha csillag hull valahol, Az is csupán egy - meteor.   A régi csillagistenek Valahol a profán felett   Várakoznak, túl a…

    Vajon velünk változik-e A Múlt? Hatunk-e rá? Vagy mint a régi konyhapult, Vagy szemétdombon a vén csorba bögre, Állandó, holt anyag lesz Mindörökre?   A sárkány feje mindig újra nő? Telik, Vagy mégsem telik az Idő?   Egyenes, Vagy spirál? Minden rossz dogma fejtetőre…