Talpra állított Anikó, Lábam alatt ropog a hó.   Kint idétlen scifi zajlik, Rossz oltás-kórus morajlik,   S Covid-vágóhidak sora Masírozik a pokolba.   Bent meghittség, szép szelíd Szó; Otthon, Szerelem, Anikó.   Lábam alatt ropog a hó; Talpra állított Anikó.  

    A derekam hasogat, Alig tudok járni; Hétfőre meggyógyítanak Anikóm teái.   Ha kórházba mennék vele, Ez is Covid lenne; Meg is halnék benne.   A derekam hasogat, A fájdalom fúrja, De amíg van Anikóm, Talpra állok Újra!  

    Holdfény táncol fehér havon; A nagyvilág megint vadon.   Parazita pénzhatalmak Fekete jövőt akarnak.   Pöffeszkedhet minden végzet; Mindig túléli Az Élet.   A nagyvilág sötét vadon; Holdfény táncol fehér havon.

    Atlantisz testamentuma Hull az Idő lapjaira.   Esik a hó, Hull az eső... Cipeli felénk az Idő.   Ezer jó tanácsot kapunk, De - már olvasni sem tudunk...   Dogma-történelmet eszünk; Nem látunk, Nem is figyelünk...   Atlantisz testamentuma; Közöny partján tűnik…