(A néhai Bánffy Miklós)
Szomorkás arcú úrlovas,
És belül kemény, mint a vas.
Kezdetben övé Bonchida,
A végén egy inasszoba.
Látott békebeli csodát,
Rendezett végső koronát.
Egy öreg magyar külügyér
Erdélybe lakni visszatér.
És mikor ott már nincs haza,
Újra csak Pestre…