Pete László Miklós versei

Pete László Miklós versei

A múló téli entrópia

2020. október 28. - L. N. Peters

a_mulo_teli_entropia.jpg

 

Valahol már Tavasz lebben,

Ott van minden lélegzetben.

 

Anyagfia entrópia

Bámul a tél romjaira.

 

Ateista pistalélek

Szerint nincs Hit, csupán mémek,

Isten talán pénz, meg érdek,

S a mennyben csak gének élnek.

 

Hervad minden téli kacat,

Valahol már Tavasz kacag.

 

Anyagfia-entrópia;

Kihullik tél-kánon foga.

 

Világvége-hittérítő;

Rá se hederít az Idő.

 

Anyagfia-entrópia –

Rossz, mogorva vén hárpia.

 

Determinált tél-kánonok;

A Kikelet nem ácsorog.

 

Elmúlik a múló halál,

Az Élet tovább csordogál.

 

Tavasz tündérfátyla lebben,

Rend lakik a Kikeletben.

 

Rend, Szeretet tovább halad,

A múlandó – Múltban marad.

A bejegyzés trackback címe:

https://plmversei.blog.hu/api/trackback/id/tr3216261488

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása