Most minden szempár hervatag a gondtól,
Most minden rózsa hervadásra gondol;
Hiába tudja,
Hogy ami kikel,
Annak, míg jön a halál:
Élni kell.
Talán szürkében játszik még az ég is,
Talán enyészetet hoz még a szél is;
A vágy lett
A világ kivert adósa,
És hogy nem fizethet,
Tudja azt a rózsa.
Mért fásul a rózsa, ha a világ kerek?
Vagy tán a hajnali derengés a beteg?
Széllel jött csendesség
A rózsára borul,
Körülötte pedig
A gaz vígan virul
