Éjfél után könyökére

Támaszkodik a csend,

És a világ - mint jó család -

Elnyugszik odabent.

Ha csőstül jöttek a bajok,

Délelőtt, s délután,

Talán pizsamát öltenek

E csendes éjszakán.

Széllel vajúdik a jövő,

S míg az eső szitál,

Az álmos Hold felleg ölén

Hálóhelyet csinál.

Valahol mindig születik

A Földön valaki,

Valahol mindig ép jövő

Tör a napfényre ki.

Halál portyázik valahol,

Sötétben ügyködő,

Valahol mindig elindul

Vagy megáll az idő.

Valahol mindig helyreáll

Éjfél után a Rend,

S éjfél után régi regét

Mesél a régi Csend.