Poros sírok

Törött csontok,

Ódon mítoszok;

Üres bendő

A régmúltunk,

És egyre

Korog.

Hallik immár

Ez is, az is,

Vagy genezis,

Vagy mimezis,

Vagy expresszió,

Jobbról-balról

Harsány hangon

Van sok presszió.

Talán délceg és váratlan

Revolúció,

Vagy esetleg hosszadalmas

Evolúció?

Ágál számos

Tótumfaktum,

Tele minden

Vademecum;

Poszt vagy ante

Diluvium

Ez a mi korunk?

Megsülünk vagy éhen veszünk,

Netán megfagyunk?

Apokalipszis

Most a pikszis,

Két év múlva tán,

És ha végül akkor sem lesz;

Talán azután.

Torkunkban a bánat-gombóc,

Hajunkban a kóc,

Kivont frankkal röhög ránk

A devizabohóc.

Másutt talán

Time is Money,

Nálunk pedig

Hitvány kanyi,

Néhány peták,

Tüzes viták,

Meg újabban

Fentről áldott

Fényes falragasz,

Hogy a fáradt

Pórnépségből

Szardonikus

Nevetést

Fakassz.

Evolúció,

Genezis,

Történhetett így is, úgy is,

Tán sokba került,

De úgy tűnik:

Olyan nagyon

Mégse sikerült.