A világot szorongatja
Fehér takaró,
Fantasztikus örvénylésben
Gomolyog a hó.
Rettentő fagy közepében
Havas házikó,
Hazavár a Feleségem;
Drága Anikó.
Kint ünnepi halál, és az
Élet didereg;
Bent kályha van, Anikó,
És meghitt, jó meleg.
Este, mikor félig holtan
Hazaérkezek,
Anikó szent szerelmében
Újjászületek.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
