A Költészet öntérvénye;

Semmi elől nem áll félre.

Még szótagot se küld oda,

Ahol a Szó csak kaloda.

Semmi státuszt nem ismer el,

Nem versenyez,

Nem is perel.

Nem tömjénez,

Nem bazsevál,

Pénz szolgálatába nem áll.

Nem számít neki hivatal,

Titulusokat nem akar.

Nexus-hálóba nem akad,

Míg él - öntörvényű marad.

Még él, öntörvényű marad,

Haszon-elvre semmit nem ad.

Olyan hasznos a világnak, 

Mint a világ - önmagának.

A Költészet Igazsága

Nem a számokba van zárva.

A Költészet öntörvénye

Sohasem számok önkénye.

Egyetlen vers is több lehet,

Mint sok kilométer kötet,

Inkább egyetlen Olvasó,

Mint bolygónyi képmutató.

A Költészet öntörvénye;

Isten legszebbik reménye.

A Költészet Lélek étke,

Nem a hatalom csalétke.

A Jövő Ritmusra éled,

S a Ritmus - maga az Élet.

Nem köldökre,

Fel az Égre...

A Költészet öntörvénye.