(A hírre, hogy kirúgták németországi állásából Petry Zsoltot, amiért bátran elmondta az ott divatozó doktrínákkal ellentétes véleményét.)

Huszonegyedik évszázad,

Meddig megy fel még a lázad?

Rózsaszín elnöki vigyor

Szólásszabadságon tipor.

"Demokratikus" igények

Az egységes "vélemények",

S a kakukktojás-gondolat

Berlinben még ma sem divat.

Klubelnöki cinizmusok

Mögött ma is a múlt susog.

A drill régi fővárosa

Bőrét le nem vedli soha.

Volt itt könig,

Aztán kaiser,

Utána meg führer-kanzler,

Egyikük sem jutalmazott

Sok önálló gondolatot,

S a megszokott vasfegyelem

Nyomán egyéb ma se terem.

Kenetteljes szó-folyamok

Mögül még nem a bárd suhog,

De a leépülést látva

Jöhet az is - nemsokára.

Sok eltévelyedés-fajta

Volt már törvénybe iktatva.

Most rózsaszínek az esték,

Tisztelegni annak tessék,

Mert már készül is a lista,

Ki ilyen fób,

Olyanista,

S gondolkodó eretnekek

Menete lágerbe mehet.

Elnöki fogpasztavigyor;

Inkvizitor módra frivol.

Egy edző maradjon lakáj,

Emberszabású papagáj,

S visszhangozza az uraság

Ezerszer ismételt szavát. 

Huszonegyedik évszázad,

Meddig megy fel még a lázad?

Rossz elnöki bájvigyorok

Mögött csak üresség kopog.

Minden doktrína értéke

Csupán azon mérhető le,

Mennyi szabadságot enged

Az eltérő nézeteknek.

Ha semennyit: embertelen,

S nem követni - 

Feledni kell.

Lehet akármi a neve,

S a média tele vele,

Hogyha nincs szólásszabadság,

Rosszabb lesz tőle a világ.

Bárgyú elnöki vigyorok

Mögött szolgaság imbolyog:

Nem akar ő rosszat tenni -

Csak szeretne megfelelni...

Hogyha nincs szabad akarat,

Berlin is csak - Berlin marad...

Bocsánat, ha megbántottam,

Elnök úr, de nem tudhattam,

Hogy pojáca tetszik lenni...

Ne tessék komolyan venni...

Tessék tovább térdelgetni,

Vonulgatni, integetni...

Ha egyszer felnő a világ,

Akkor lesz szólásszabadság.