Az Idő bozótos partján
Jövő sétál
A Múlt karján.
Elhalványulnak az évek,
Tócsákba gyűlik az érdek.
Szél süvít a bozóton át;
Matéria tagad Csodát.
Ahol elég tágas a rés,
Vicsorog az elrendelés.
Madár röppen néma Égre;
Fénylik az Isten Igéje.
Az Akarat büszke portyán,
Az Idő bozótos partján.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
