Tányérsapkás kísértetek
Múlt-parcellája didereg.
Bukott bálvány porrá mállik,
Profán isten füstté válik.
Bűzös doktrína-habokon
Evezne ma is a rokon,
Utópia-szóra lesve,
A vöröst csíkosra festve.
Tányérsapkás kísértetek
Hada a semmibe lebeg.
Egykor a nép nyakán ültek,
A nevén meg élősködtek.
Nehézkes marxista blabla
Ült ki az állam-ablakba,
S "demokratikus" zsarnokság
Villogtatta méregfogát.
Tányérsapkás kísértetek
Jönnek, ha a Lélek beteg.
Új dogmák közt heverésznek,
Visszatérni mindig készek.
Kell megint a lövészárok;
"Fel vörösök, proletárok!"
Internacionalista
Marad örökre a Pista...
Ha vezér máshonnan ordít,
Mint egyesek -
Fegyvert fordít...
Hit vagy szerelem nem várja,
Nincs istene,
Nincs hazája.
Régi osztályharcos sereg;
Tányérsapkás kísértetek...
