Az Élet Októberében
Dolgos napjaimat élem.
Hatvan felé visz az Idő,
Nincs fogytán
Sem Hit,
Sem Erő.
Véd az
Isteni Kegyelem;
Van
Hit,
Munka és
Szerelem.
Van Célom, és van
Reményem
Az Élet Októberében.
Őszi esti csend-vizeken
Apró csónakban ül Isten.
Mantrát dúdol a Téridő;
Alig moccan az evező.
Halkan száll csendes estébe
A szférák nemes zenéje.
Őszi esti csend-vizeken
Nyugszik az izgága Jelen.
Csend-vizekre Hit szele hull,
Dekadencia elcsitul.
Profán háton…
Lehull az utolsó körte;
Isten sose ül a körbe.
A Teremtés hosszú lába
Nem tér vissza önmagába.
Az eleve elrendelés
Mindig téves alapvetés.
Jogok és Kötelességek
Együtt alkotnak egészet.
Ami idülten parttalan,
Az káros és haszontalan.
Lehull az utolsó körte;
Isten nem lép…
Arad felett szürke az Ég;
Emlékezik a Maradék...
A néhai Tizenhárom
Túl Időn,
Téren,
Határon...
Más országhoz került Arad;
De a gyász a mienk marad.
Magyar könnynek örök hona;
Isten sem felejti soha.
Lelkünkben fehér gyertya ég;
Arad felett szürke az Ég...
Sötét őszi éjszakában
Sétál Isten egymagában.
A Létnek Idő az ára;
Élet támad - önmagára.
Isten néz a messzeségbe,
Könnyek szöknek a szemébe.
Nő az árnyék a világban;
Sötét őszi éjszakában.
Nyár és Tél szomorú szemű lánya a hervatag Őszünk;
Startol a víg Nyárból, s eljut a téli fagyig.
Még hiteget bennünket tétova napsugarakkal;
Ámde az út végén hó hull, tél vicsorog.
Lassan elfonnyadnak a lombok a téli hidegre;
Ünnepi nyár múltán színpompás temetés...
Jórészt szent emlékeken…
Félig átlátszó kulisszák
Mentén létezik a világ.
Elöl bohóc-sokadalom,
S a háttérben - a hatalom.
Összeesküvés-elmélet
Ilyen környezetben éled.
Globális-lokális között
Az egyensúly rég eltörött,
S láthatatlan pénz-túlerő
Miatt veszélyben a Jövő.
Arctalan globál…