Istennek nincs hivatala, Lobbikat nem szervez soha.   Nem érdekli statisztika, Sem életszínvonal-vita.   Minden Igazat megáldott, Ingyen kínál boldogságot.   Istennek nincs hivatala; Nem gyűjt szavazatot soha.   Nem a fogyasztás mértéke, Hanem a szent belső Béke.   Sem a béka, sem…

  Szakajtóba zárt emlékek Csendes estén enni kérnek.   Táplálójuk - önismeret, Meg a csöndes emlékezet.   Csendes, misztikus estéken Jelenbe ugrik a Régen...   Szakajtóba zárt emlékek Öregedve visszatérnek.   Megkopva, elkeveredve, Ó vágyakkal elegyedve,   Időrendben…

  Kutyasimogató Május-éjszakában Langyos esti szelek  Legyezik a vállam.   Ciripelő éjben Sápadt szkepszis vacog, Istenről mesélnek Ott fent a csillagok.   Az asztal szegletén Megpihen a lábam Kutyasimogató Május-éjszakában.  

  Május végre nekilát! Eddig kellett nagykabát... Eddig lusta, Nemtörődöm Kikeletünk nagy hirtelen Megemberelte magát.   Végre itt van a meleg! Fellélegzünk, emberek! Az ember, ha jóra bukkan, Mindenkinek Minden rosszat Elfeled.

  Költészet égi országa; Van földje, De nincs határa.   Nincs kormánya, Nincs adója; Király az összes lakója.   Sok szuverén birodalom Túl Téren, Időn, Álmokon.   Költészet égi országa; Nem az hadnak sokasága...   Nem léteznek kis Nemzetek, Nincsenek kis Költészetek.   Líra…

  VeledA fáradt pillanatnak isZenéje,Hangos örökléte van;NélküledA Lét isCsak fáradtanElsuhan.VeledAz éber álom is harmónia,NélküledAz örömHalasztottTragédia. VeledTovább élek, akkor is,Ha meghalok;Nélküled,Ha élek is még,Halott maradok.

  Régi Tavaszok emléke Csendesen bújik a szélbe.   Virágözönt hordtak a fák, Egyszerűbb volt még a világ.   Lélekmezőn imbolyogtunk, Jövendőket lapozgattunk.   Régi Tavaszok emléke Sosem áll magától félre.   Fényes homlokú etalon, Mérce minden új Tavaszon.   Megalkudni sose…

  Új májusunk tavasz-hangon üzent, S betoppant hozzánk frissen, délcegen. Fess öltözete: a Nap sugara, S az orgona fűszeres illata.   Májust kiált a fecske, s a levél Május-mosollyal, zölden imbolyog, Május-harmatban új remény terem, S májust sóhajtva él a Szerelem.   Május-hajnalban…

A gonoszság nevetséges, És mindenhol, mindig - véges.       Ma - világmédia-hűhó; Holnapután - tavalyi hó.   Ma rettegi a nagyapa, S nem hiszi majd az unoka...   Ha lelkünket is döngeti; Engedmény nem dukál neki.   Lehet király, Pap, vagy béres... Minden gonosz - nevetséges.  

  Zsákutcába tévedt Hitek Addig gyalogolnak, Míg mellettük közönyösen Elsuhan a Holnap.   Zsákutcába tévedt Hitek Pislákolva égnek, Nem látják, hogy a semmibe Szivárog a lényeg.   Zsákutcába tévedt Hitek Kővé vetemednek, Emlékük sem marad meg a Keselyűseregnek.