Történelem - vigaszágon; A "fejlődés"?  Rozsdás járom.   Ha elfoszlik a szemfedő, Mindig van újabb túlerő,   Csupán jelmezt vált a világ, Istene mindig: kapzsiság.   A pénz a szószékre rángat Tökkelütött doktrínákat,   A média-janicsárok Fekete serege károg,   Így ölt jeges…

  Isten ül az Idő partján; Remény jobbján, Gond a balján.   Profán gének, szellem-mémek Néhanapján átkelnének,   De az Időn nincsen gázló, Csak új, Meg újabb fiaskó...   Isten ül az Idő partján... Ami komor, sose pajzán.   Amiben még él az Élet, Végzet-vízbe sose téved.   Ami…

  Az évek múlnak, nem mi, Kedvesem, Már újabb évtized tejfoga nő, Vénül és cseperedik az Idő; De van valahol – én úgy képzelem - Amit nem mutat meg az Idő tükre, Egy alig kuckónyi dimenzió, Ahol nem úr a múló ráció, És ahol megmaradunk mindörökre. Bár évről évre halad a kerék; Tudnod kell:…

  Rekedt vén Január regél, Fegyverkezni kezdett a Tél.   Vén Remények bottal járnak, Fagydárdák falanxba állnak,   Vad fellegek sereglenek, Széllel száll a hadüzenet.   Páncél-mellét veri a Tél... Rekedt vén Január regél...

  Ős bánatok januárja Alkony-kapuját kitárja.   Pislákoló emlékezet Felé sötét ösvény vezet.   Örök-távol köd-végeken Rejtőzködik a Sejtelem.   Ős bánatok januárja Útját szünet nélkül járja.   Ködbe csábított tudatok Fonnyadt elmeváza ropog...   A sötétlő nemlét-vizek Sosem érik el…

  Eső hull a tegnapokra, Fázik az emlékek bokra.   Híg, locspocsos, lanyha télben Emlék örvénylik a szélben.   Rossz, álruhás tél támogat Nosztalgia-magányokat   Eső hull a tegnapokra; A Múlt: Pillanatok csokra.   A Boldogság Pillanatok Villámfényeiben dobog.   A Lét: tűnő…