Megint óra állítgatás... A vasárnap szeme csipás.   Elképzelt milliárdokat Rak élére dollár-rovat.   A pénz áll mindenek felett, S a limbikus rendszereket   Évente kétszer rengeti; Az Élet mit sem ér neki.   Megint óra állítgatás... Kósza szél, Rekedt ugatás,   S egy rosszkedvű…

  Húsz éve bömböltek itt A rendszerváltó Tamtamok; Népünk mostanra talán Az Édenkertben Andalog?   Gazdagság imitt-amott Akad; Néhány vagyon felettébb Dagad. Egy-két luxus BMW Suhan; És mindenütt Rengeteg Hajléktalan.   Akad multi, reklámvigyor, Marketing, Színes nyakkendőhöz…

  Az első igazi Tavaszi nap, Az ember végre Új erőre kap.   Eltakarodott Már a fagy-tatár, Az ember újra Szép Jövőre vár.   Felszáradt már a Sár az udvaron, A satnya fűben Friss Remény oson.   Az ember jókedve Markába csap, Az első igazi Tavaszi nap.  

  Kényes dolog a becsület, És nem pótolható; Sose hagyd el, A piacon csak bóvli kapható.   Kényes dolog a szeretet, Hisz pazarolni kell, Ha spórolni próbálsz vele; Semmibe oszlik el.   Kényes dolog a szerelem, Nem tudni, hogy’ terem, S ha kísérleteznek vele; Eltűnik…

  Hatvan felé haladtomban Kacag a szél - alattomban:   "Akárhogy nézel magadra, Rajtad is van idő-zabla.   Lustaság, Vagy igyekezet, Végül - ugyanoda vezet."   Isten leül egy vén padra, Néz rá, Én meg önmagamra.   Kacag a szél alattomban, Hatvan felé haladtomban.  

  Nem a propaganda Hozza a Tavaszt, Pénz, Vagy Média Sziklából Vizet nem fakaszt.   Nem azért borulnak Virágba a fák, Mert parancsba adta nekik Multi uraság.   Nem kamatból épül A szent napsugár, Nem az IMF hitelből Jön majd el A Nyár.   Nem a propaganda Hozza a Tavaszt; Sose…

  Istennek nincs titulusa, Kitüntetést sem hord soha.   Piár-pezsgőt nem osztogat, Díjat soha el nem fogad.   Nem vitázik a pénztárnál, Nyereséget sose számlál.   Sosem volt áru a Csoda; Istennek nincs titulusa.  

  Bízzunk benne, hogy érkezik, És minket itt talál; Jön vele illat, új remény, Zengő szín, friss határ.   Higgyünk benne, hogy a Tavasz Megint megérkezik; S eltűnnek a Tél árnyai, Amint hírét veszik.   A hűséges gólyasereg Már úton van haza, Remélik, hogy a Hazának Most is lesz…

  Covid-verte hétköznapok Szájmaszkos hada vánszorog.   Szezonja van sóhajoknak, Vakcinákat csócsálgatnak.   Ki lelkes, Ki ironizál, Az ostoba meg - kritizál.   Karanténban a Tegnapok; Covid-verte hétköznapok.  

  Az égbe lőtte silány munkabér, Bár hórihorgas, égig mégse ér. Profán oltár, Kopár. Füstös, kifosztott, véres égre néz, És nemhitével ördögöt idéz. Magányosan tátong a véres ég, E mennyben Isten nincs, csak nyereség; Kapdos profit Lufit. Holt lábakon támaszkodik a hegyre, Hogy mindent…