Bütykös lábú Megismerés Arcán már nincs lelkesedés.   Mindig előrét kiabál, De általában - körbejár.   Mióta Istent tagadja, Hitét bálványokra hagyta.   Ahogy megposhad a világ, Szaporodnak a zsákutcák.   Megcsavarodó utakon Porzik a lelki unalom.   Kiábrándult eszmetömeg Ássa az…

  Lélekállapotok sora; Ebből áll a História.   Mindig a Törzs - nem a kéreg, Nem a "fejlődés" a lényeg.   Gyarló, profán szempontokat A Történet el nem fogad.   Gépesített szirénének; Technika nő, Fogy a Lélek.   Fogyatékos ideálok; A sátán boldogan krákog.   Forog az Idő…

    Őszindító szeptemberben Nyár-konzerv ül tél-cseberben.   Szeptember bőven tartogat Iskolacsengős napokat.   Piros lámpák gyomra korog; Reggelente kocsisorok...   Brummog a hétköznap-medve; Nyár-érzetek - elfeledve.   Isten nem hagy minket cserben; Őszindító szeptemberben.  

    Vén Hallgatag ül vén padon; Magányos lett az ősz nagyon.   Múló lelki állapotok Mentén az Idő sompolyog.   Dallamát vesztette a Lant; Atlantisz még mindig alant.   A megcsavarodott világ Egyenesnek hiszi magát.   Türelem szárad a napon; Vén Hallgatag ül vén padon.  

    A szelíd őszi reménykedés hona, A tűzhely ezüst füstje Égbe száll, Meghitt napfényben csillog a kapuja, Ott bent az Isten Jövőt kalapál.   A szelíd őszi reménykedés hona, Érik a gyümölcs a ház udvarán, Alkonyat tájban készül a vacsora, Őszi teríték Isten asztalán.   A szelíd őszi…

Hamuba sült őszi napok; Új Kezdetek fénye ragyog.   Zúdul ránk a Lét-lavina; Új életet hoz új Hiba.   Düledező Élet-kunyhó; Akad javítanivaló.   Gyürkőzik újra az Ember, Indul a hétköznap-henger.   A Nyár már csak Emlék, Titok; Hamuba sült őszi napok...