A szelíd őszi reménykedés hona,
A tűzhely ezüst füstje Égbe száll,
Meghitt napfényben csillog a kapuja,
Ott bent az Isten
Jövőt kalapál.
A szelíd őszi reménykedés hona,
Érik a gyümölcs a ház udvarán,
Alkonyat tájban készül a vacsora,
Őszi teríték
Isten asztalán.
A szelíd őszi reménykedés hona,
A körtefákon sárgul a levél,
Isten nem számít fel kamatot soha,
Csak a megalkuvó
Marad szegény.
A szelíd őszi reménykedés hona,
Csöndes, szomorkás őszi zene szól,
Cipőnk talpán még a közelmúlt pora,
Valaki mindig
Boldog
Valahol...
A szelíd őszi reménykedés hona,
A tűzhely ezüst füstje Égbe száll,
Meghitt napfényben csillog a kapuja,
Ott bent az Isten
Jövőt kalapál.
