Golgoták még ma is várnak,Keresztek még ma is állnak,A gonoszság csúf növényeMa is évelő,Világszerte ma is üvölt,Szitkot szórA túlerő.Nagypénteken...Nyugaton,KeletenMég ma is erőszak üzen...Nagypénteken...Gyilkos fegyver ma is dörren,Harminc ezüst ma is csörren,A pénz szörnyetege ma isHatalomnak…

  Aki a Magyar Népünket  Utálja, Az ne vágyjon  Budapesten Kormányra. Dédelgesse, Simogassa Doktrínáit Ahogyan csak akarja, Jövendőnket Egyenszínű Rút masszává Ne marja.   Aki a Magyar Népünket Gyűlöli, Hiába is hazudozik, Nem fogunk hinni neki. Csak egyszer volt kutyavásár, Még…

  Történelem lomtárában Nyakig ér a por, Minden lejárt doktrína ott Lapul valahol.   Történelem lomtárába Nem tűz be a Nap, Mérges eszmék rozsdás foga Egymásba harap.   Történelem lomtárában Isten sose jár, Vörös csillag gusztustalan Szivárványra vár.  

  Csodát tett csodátlan korban; Egyén volt - a sablon-sorban.   Őstörténetünk... Valami Nem passzol... Jól érezte László Gyula Professzor...   Tízéves se voltam, amikor Az első könyve kezembe került... Vékony volt, De hetekig le se tettem; "Hunor és Magyar nyomába" eredtem...   Nem…

  A mai tragikum-madár Vén szürke fellegekben jár.   Horgas csőrrel onnan kémlel, Hátha bajt, vért, szennyet észlel.   Midőn nyomor szagát érzi, Indul a sebeket tépni.   A mai tragikum-madár A végzet vállaira száll.   Ahol jobban fáj, oda mar, Segíteni nem is akar.   Érzelgőssége…

  Kotkotkotkotkotkodács, Történelmi záptojás!   Urál mentén, Jégkorszakban, Örökös dermesztő fagyban, Csikorgató jeges télben Ott születtünk meg - A jégen...   Hej, uráli nyelvcsalád, Jég volt a keresztapád!   (Tisztelt Akadémia, Nincs itt valami…

  A szabványosított történelem Mindig csak múltba vetített jelen.   "Logikus" összefüggés-halmazok Mögött jelen doktrína acsarog.   Múlt-olvasatunk jelen dühét szítja, S a Múltat egyre mélyebb köd borítja.   Dogma-tömkeleg mind jobban szorongat, Egyre kevésbé értjük önmagunkat.   Jövő…

  Fáradt Vízöntő-éjszakán Isten játszik vén citerán.   Panaszos ősi dallamok Hangja az esőbe csorog.   Ismét zárt körben a világ, Szaporodnak a pocsolyák.   Fáradt Vízöntő-éjszakán Isten töpreng a Lét fokán.   Ép-e a Teremtés húrja, Vagy kezdődjön minden újra?   Vén ráncok Isten…

  (A tegnap írt Fagyos téli éjszakákon című versemet mindkét versblogomról meg akartam osztani. A Facebook az egyiket simán átengedte, a másikhoz azonban ezt a szamárságot fűzte: "Az üzeneted nem sikerült elküldeni, mert más Facebook-felhasználók által sértőnek talált tartalom található…

  Nekünk dalol, S a reszketeg Évezredek Már régen elfeledték, Hogyan keletkezett.   A húr Hangja hol felderül, Hol elkomorul; Együtt sírunk és örülünk Tisztán, Szépen, Magyarul.   Egykor még, Elmúlt rég; Hölgy lovagolt ki a vár kapuján, S nyíltak a kerti virágok a völgyben az ősz…