(Aki csak tradíciózik,

Meg a száját tátja,

Próbálja úgy nézni, ahogy

Fukuyama látja.)

A világok legszebbike;

Hurrázzunk tehát ízibe!

A boldogság piacgazdag,

Minden más: vallási maszlag.

Múltunkat a számhoz verem;

Véget ért a történelem.

(Mégse kell ám protestálni

Ezen szavak végett,

Csak így ér a liberális

Történelem véget.)

Kábelbokron bádog mókus;

Zúg a Fukuyama-kórus.

Génmanipulált világfán

Gubbaszt a műanyag sátán.

Atomhulladék tetején

Bőg az ösztövér mű-tehén.

(Akinek ez egészséges

Érzéseit sérti,

Legjobb lesz, ha talán magát,

Fukuyamát kérdi.)

Isten is meghalt a hegyen,

Nehogy liberális legyen.

Ne legyen üres az oltár,

Trónoljon rajta a dollár.

Szent dollár-demokrácia,

Hozsánna, profit-biblia!

(Viszont ha a Történelem

Véget mégse érne,

Fukuyama talán mégis

A bőrébe férne.)