Apró-cseprő kis fenyőfa,
Tölti be a kis szobát;
Azt suttogja, hogy az összes
Igaz ember: jóbarát.
Sötét, rövid téli napon
Kis szobában meghitt fény;
Hirdeti, hogy a világból
Sosem fogy el a remény.
Ha odakint a világnak
El is borult az ege,
Éltet minket egyelőre
A kis gyertya melege.
Kis gyertya, szerető család,
Szép kellemes és nemes;
Amíg egymásnak létezünk,
Élni mindig érdemes.
Kis szobában kis karácsony,
Kicsi fenyő, kis meleg;
S őriz minket meg meghitt gonddal
A hatalmas Szeretet.
