Ha jó szerencsénk néma még,

Hozzánk el nem talál.
Ezer bánatból sem lehet,

Csak egyetlen halál.

Ha jó szerencsénk néma még

S ordítva zúg a baj;

Megszoktuk régen: éppen így

Őrjöngött már tavaly.

Ha jó szerencsénk néma még,

S bosszantva szól a gond;

Hallgatni nem kell, arra van

Éppen elég bolond.

Ha jó szerencsénk néma még,

S fásult közöny dadog;

Ha hátat fordítunk, mi lesz?

Utánunk andalog?

Ha jó szerencsénk néma még,

S Gonosz szól szüntelen,

Úgysem jut soha semmire,

Hisz tehetségtelen.

Ha jó szerencsénk néma még,

S lehúz a föld pora,

Minket becsaphat a halál,

A világot soha.

Ha jó szerencsénk néma még,

Küzdjünk, még lesz tavasz;

Győzünk vagy vesztünk, egyre megy:

A vége ugyanaz.