Túl Szíriat Oszlopain
Zavaros a Tenger;
Saját határain akar
Túllépni az ember.
Minden ajtóról, ahova
Az van írva: "Mégse!"
Gőgjében azt képzeli, hogy
Isten tévedése.
Túl Szíriat Oszlopain
Csak profán a téma,
A pénz teremtőt alakít,
És az Isten néma.
Túl Szíriat Oszlopain
Trónol a vak kétség,
Statisztikát számolgat a
Tört szárnyú reménység.
Túl Szíriat Oszlopain
Műanyag az álom,
Frakkos sátán nyargalászik
Páncélkocsi-háton.
Túl Szíriat Oszlopain
Fordított az érték,
Szintetikus mítoszokat
Dúdol a sötétség.
Túl Szíriat Oszlopain
A halál vén néne,
Harci gépen vicsorog a
Lusta világvége.
Túl Szíriat Oszlopain
Debilis a gyermek,
Pénzvigécek áporodott
Doktrínát vizelnek.
Túl Szíriat Oszlopain
Ködből van a gólya,
Bádogsipkát helyeznek az
Evolúcióra.
Túl Szíriat Oszlopain
Könyörög a tenger;
"Maradj meg az emberségen belül,
Buta ember!"
