Nimród király egykor régen,
Hajdankor
Novemberében
Belenézett a Jövőbe,
Elment a jókedve tőle,
Aztán újra belenézett,
S azt gondolta:
Coki, végzet!
Nimród király egykor régen,
Napos őszi erdőszélen
A Jövőt előre látta,
Okos fejét megcsóválta.
A jóslat profán misztika,
Nem egyéb, mint statisztika.
Nimród király egykor régen,
Mesebeli erdőszélen
Isten felé fordulhatott;
Ő beszélt -
Isten hallgatott.
Az Erkölcsi Világrendbe
Az elrendelés nem fér be.
Nimród király egykor régen
Bízott Isten igéjében.
Amíg van Szabad Akarat,
Jövő-Remény mindig marad.
Nem szögletes a karika;
A túlerő - statisztika...
Ma is csillag jár az
Égen;
Ahogy Nimród idejében.
