Atlantiszi őszi napon Sajgott a jövendő nagyon.   Sors-rontási tervek végett Szemlét tartott az enyészet.   Rossz csőcselék-szavak mérge A város fölé emelte,   S keresve a gyönge pontot, Atlantiszra átkot mondott.   Atlantiszi őszi napon Szél táncolt korai fagyon,   Eső csorgott…

  Levél hull - múlik az Élet; Isten a Jövőbe réved.   Novemberi ólmos ködök Ülnek a Remények fölött.   Politika-birka béget, Hogy válasszunk őrültséget.   Rövid nap, hosszú alkonyat, Levéltömeg a fák alatt.   Késő Ősz a Télre ébred... Levél hull; Múlik az Élet.  

    Ultima Thule... Az örök feledésen Túl-e?   Vén sziget a világ végén, Sötét mítoszok vidékén.   Világvégi jégbe simul, Félelmek fölé tornyosul.   Baljós, komor örök határ, Mögötte csupán a halál.   Örök halál szele zúg-e? Ultima Thule...   Vén sziget sötét tengerben; Csúf,…

  Ködös novemberi partok... Szép emlékek, mit akartok?   Ha jelen fagy fel nem enged, A Múlt még mindig melenget.   Megyünk - tán globális télbe, Mesterkélten makacs éjbe...   A nagy globális bohózat Egyre kevesebb jót hozhat,   A hirdetett jövő-képek Orwelli mosolyt idéznek,   A…

  Isten vékony ösvényt mutat, Nem csillogó országutat.   Nem soksávos betoncsoda, Kikövezve sem lesz soha.   Nincs rajta zarándoksereg, Csak gyalog járják - Kevesek.   Megtalálják, akik hisznek; A pokolba sztrádák visznek.   Isten vékony ösvényt mutat, Jele a Szabad Akarat.   Az…

  Időbeli erdőszélen Isten ül egy öreg széken,   Fejét tenyerébe hajtja, A Teremtést köd takarja.   Fut az idő, Vén Tétova; Meddő vizek tűnnek tova.   Csendesség van most Az Égben; Időbeli erdőszélen.