Hóvirágos udvaromon Vasárnap ragyog, Kis házamban, Életemben Gazda: én vagyok.   Hóvirágos udvaromon Bágyadt napsugár, A Tél, meg a fagyok ügye Már vesztésre áll.   Hóvirágos udvaromon Sétálgatni jó, Itt van velem A Boldogság: Drága Anikó.

  A májusi nap forrón Didereg; Féltelek.   A vén Idő lemaradt; Araszol Valahol.   Időtlenségben fogom A Kezed; Jó Veled.   Amíg megvagyunk, a világ Kerek; Féltelek.

  Drága Kincsem, Te nagyon Aranyos, Te mindig szép, Mindig kívánatos, Kicsi Tündérem, Csacsogóm, Csinoskám! Még temérdek szép boldog évet Hozz rám!

  Szép őszi nap, A Kettőnk ünnepe... Valaha régen, Sok esztendeje - Közös Életünk azóta pereg - Te hozzám jöttél, S én elvettelek... Drága Szerelmem, Kicsi Feleségem! Sokáig leszünk együtt még, Remélem!

  Újabb közös év fogja át a vállunk, Meghitt Múlt ül A szent Emlékeken; A válasz most is, Míg élünk: Igen. Maradok Neked, Maradj meg nekem! Még átutazunk újabb éveken, És mindenütt, Amíg van Lét: Igen. Most és örökké, Míg élünk: Igen!  

  A Mi Napunk, A Tied és az enyém; Évente ránk mosolyog, Ahogy erre halad Az Idő kerekén.   Ajándékba adtad Magad Nekem, Én meg Neked magam, Nem adjuk vissza többé sohasem, Tanú rá Isten, Meg a Szerelem.   Élek, Amíg van cél, Amíg Te vagy nekem; Isten is ott, Ahol a…

  Sok éve történt, Ezen a napon; A vén Idő megállt egy pillanatra, Mint fáradt vándor, aki azt kutatja, Akad-e szállás a szőlőhegyen, S Te azt mondtad: Igen.   Azóta évek, Napok jönnek-mennek, Mindennap újabb igenek teremnek, S köszönöm Neked A Életet.   Összenőttünk, Mint tölgyfa…

  Az évek múlnak, nem mi, Kedvesem, Már újabb évtized tejfoga nő, Vénül és cseperedik az Idő; De van valahol – én úgy képzelem - Amit nem mutat meg az Idő tükre, Egy alig kuckónyi dimenzió, Ahol nem úr a múló ráció, És ahol megmaradunk mindörökre. Bár évről évre halad a kerék; Tudnod kell:…

  Kicsi, szerény esküvő volt, Minden észérv ellenünk szólt.   Előtte kedden elváltam, Hétfőn már Melletted álltam.   Csak szerelmünk volt hatalmas, Az esküvőnk? Picike. Minden formaságok nélkül Ágyba bújtunk Izibe.   Ahogy az életünk haladt, Úgy lettél mind izgalmasabb.   A világ…

    Sok éve már, hogy fogom A Kezed; Azért vagyok, hogy boldog perceket Adjak Neked; Minden dolognak neve van Veled; És arra gondolni sem érdemes, Hogy milyen sivár volna a világ, Nélküled.