Csendes Ünnepet szeretnék! Ahol  Meghitt Szóra Meghitt Szó  Felel; Karácsonyt a profán lárma Ne nyomhassa el.   Békés ünnepet szeretnék Nyerje vissza jogait a Szelíd Látomás, Kapun kívül maradjon az oltás, Vele Minden zsarolás.   Áldott ünnepet szeretnék! Öröklét-pillanat…

  Ködös novemberi partok... Szép emlékek, mit akartok?   Ha jelen fagy fel nem enged, A Múlt még mindig melenget.   Megyünk - tán globális télbe, Mesterkélten makacs éjbe...   A nagy globális bohózat Egyre kevesebb jót hozhat,   A hirdetett jövő-képek Orwelli mosolyt idéznek,   A…

  A túlerő nem Istené; Sosem visz üdvösség felé.   Puszta profán erőfölény; Csalánbokor pokol tövén...   Akármilyen terebélyes, Időbeli léte véges.   Foltozgathat lyukas zsákot, Üvölthet áligazságot,   Időlegesen teremthet Hamis jogot, hamis rendet,   Nevezhet pénzt…

  Hull az őszi falevél, Avar lesz belőle; Egyetlen jó cselekedet Sem megy veszendőbe.   Viharos az őszi szél Tépdesi a fákat, Aki Hitét el nem veszti, Jövőre találhat.   Hűvösek a hajnalok, Hidegek az éjek, Hangos globál külsőségek Fabatkát sem érnek.   Didereg az éjszaka Reszket a…

  Isten nem kívülről beszél, Túlerőben Isten nem él.   Nem szidalmaz,  Nem fenyeget, Nem külsődlegesen szeret.   Helyettünk nem dönt, Nem nyom el; De ha megkérdezzük - felel.   Amire Lelkünk nem rezzen, Arra NEMET mond az Isten.  

  Szent László király emléke Óv minket majd' ezer éve.   Míg emléke lelkünkben él, Mindig van számunkra Remény,   Ránk ronthatnak gonosz hordák, Nincs elveszve Magyarország.   Szent László király emléke Lelkünkbe van beleégve.   Országvédő akarata Máig hat ránk, Magyarokra.   A…

  Isten az asztalunkhoz ül; Az ördög - intézményesül.   Sosem felelős a sereg; A Személy több,  mint a tömeg.   A sátán jogszabályt idéz, De Isten - a szemünkbe néz.   A Hit Örömmé csendesül; Isten az asztalunkhoz ül.  

  A néhai Zórád Ernő - Tán az utolsó bohém - Fiatal borzalmak között Mindig, Mindig Koravén.   Valamikor még a régi Felvidéken Született, Mire felnőtt, Szülőföldje Mindenestül Odalett.   Elvált szülők, Pusztuló kor, Felhők a világ egén, Ifjú volt, Pedig a világ, Amelyben…

  A Teremtő Képzelet Isten adománya, Megszámlálhatatlan Álom Alkotóját várja.   Boldog, aki él vele, Álom-milliárdos, Lelki gazdag, Ezer égi Öröklétben szálldos,   Ahol nem élnek vele, Nem is futja másra, Izzadságos közhelyekre, Rossz önvallomásra.   A Teremtő Képzelet Nem öncélú…

    (A néhai Bánffy Miklós) Szomorkás arcú úrlovas, És belül kemény, mint a vas.   Kezdetben övé Bonchida, A végén egy inasszoba.   Látott békebeli csodát, Rendezett végső koronát.   Egy öreg magyar külügyér Erdélybe lakni visszatér.   És mikor ott már nincs haza, Újra csak Pestre…