Isten ül az Idő partján; Remény jobbján, Gond a balján.   Profán gének, szellem-mémek Néhanapján átkelnének,   De az Időn nincsen gázló, Csak új, Meg újabb fiaskó...   Isten ül az Idő partján... Ami komor, sose pajzán.   Amiben még él az Élet, Végzet-vízbe sose téved.   Ami…

  Eső hull a tegnapokra, Fázik az emlékek bokra.   Híg, locspocsos, lanyha télben Emlék örvénylik a szélben.   Rossz, álruhás tél támogat Nosztalgia-magányokat   Eső hull a tegnapokra; A Múlt: Pillanatok csokra.   A Boldogság Pillanatok Villámfényeiben dobog.   A Lét: tűnő…

  Időfolyam - hegyszorosban; Közöny-sziklákon víz csobban.   Égbenyúló hegyvonulat, Vége távol ködben marad,   Komoran húzódik messze, Idő vize forr közötte.   Időfolyam - hegyszorosban; Száz nehéz pillanat csobban...   Mindenre hó vagy sár tapad, A kiutak nem látszanak.   Az Idő…

  Az Idő sivatagában Kis expedíció szárnyal.   Lét-párnás Élet-csónakok Járják az örök homokot.   Anyag-sziklák felett szállva Szétterjed a Lélek-pára.   Az Idő sivatagában Mindig téllel kevert nyár van.   A hidegre közöny felel, A homok végzetet lehel.   Szél jár múltak…

  Színes függöny, szent Karácsony; Omló, meleg vörös bársony.   Idő bőrét lágyra cserzi, A felvonás végét jelzi.   Tegnapokat Múlttá avat, Megnyit meghitt Új Utakat.   Nyugvópontok - örök áron; Színes függöny; Szent Karácsony.

  Kárpát-medence-Őshazánk; Nyelvi Anyánk - Népi Apánk...   Itt élt a nyelvünk elődje, Itt született minden őse.   Őskor óta örök szállás, Hosszú-hosszú néppé válás...   Némán és forrásszegényen, Neves népek hátterében,   Ókor bíbor sötétjében Itt éltünk már nagyon…

  Atlantisz bő köpönyege Nem passzol ma már senkire.   Világvége-hangulatok Festik alá a holnapot.   Rossz, agresszív utópiák Horgára akadt a világ.   Atlantisz bő köpönyege Foszlik, mint a régi rege.   A mindenható tudomány Halad lidércfények nyomán.   Fiktív. ágrajzos…

Idő-parti fűzfák alatt Jólesik a jövő-falat.   Hamubasült akaratok Jól átsütött teste ropog.   Fényesített remény-tálak A siker-desszertre várnak...   Idő-parti fűzfák alatt Csak a holtak fognak halat.   A holtág nem sokat ígér, Múltba menekült a sügér.   Ha a Jövőt párka fonja, Üres…

  Civilizáció apó Orcája gondoktól fakó.   Küzd korhadó eresztékkel, Agy-érelmeszesedéssel.   Mióta Istent elhagyta, S profánt bálványul fogadta,   Profit-parazita rajta, S nem kíméli az ebadta.   Civilizáció apó Már nem emlékszik, mi a jó.   Hű támaszait elveti, Ördög tanácsát…

A feledés örvényébe lehullt, Vak ködével takarta be a Múlt, Titkát tagadja néha még az ég is, S emlékét őrzi minden ősi  mégis.   Az ember fennen tagadja, de sejti, Hírét-nevét a lelkek mélye rejti, Ott rejtőzik, mint hitünk meghitt éke, S mint a Jövő utolsó menedéke.