Pete László Miklós versei

Pete László Miklós versei


Vén Hallgatag ül vén padon

2021. szeptember 08. - L. N. Peters

    Vén Hallgatag ül vén padon; Magányos lett az ősz nagyon.   Múló lelki állapotok Mentén az Idő sompolyog.   Dallamát vesztette a Lant; Atlantisz még mindig alant.   A megcsavarodott világ Egyenesnek hiszi magát.   Türelem szárad a napon; Vén Hallgatag ül vén padon.  

Tovább

Elbúcsúzik ez a Nyár is

  Elbúcsúzik ez a Nyár is, Most se lettem liberális.   Csak Tradíció-alapon Élhetünk Jövő-partokon.   Nem hajítunk szirénszóra Értékeket lefolyóba.   Perverz dogmák luftballonja Leng, míg a média fújja,   Aztán kipukkasztja magát, A kórus meg új dalra vált...   Elbúcsúzik ez a Nyár…

Tovább

A régi csillagistenek

    A régi csillagistenek Nélkül az éjszaka hideg.   Távoli tűzgolyóbisok Parányi fénye imbolyog   Helyettük a nyári égen, Túl mítoszon, szenvedélyen,   És ha csillag hull valahol, Az is csupán egy - meteor.   A régi csillagistenek Valahol a profán felett   Várakoznak, túl a…

Tovább

Vajon velünk változik-e a Múlt?

    Vajon velünk változik-e A Múlt? Hatunk-e rá? Vagy mint a régi konyhapult, Vagy szemétdombon a vén csorba bögre, Állandó, holt anyag lesz Mindörökre?   A sárkány feje mindig újra nő? Telik, Vagy mégsem telik az Idő?   Egyenes, Vagy spirál? Minden rossz dogma fejtetőre…

Tovább

A Lét végső határán át

  A Lét végső határán át Sose szárnyalhat a világ.   Útját arra nem veheti Az se, aki azt képzeli.   A halálon túlt képzelve Leírhatjuk - de csak élve.   A Lét végső határán át Nem lőhetünk ki rakétát.   Hiába is kutatgatja Bármi csúcstechnológia,   Mert a Lét végső határán Fennakad…

Tovább

Isten önjelölt sógora

    (A magát nem létezőnek álcázó sunyi háttérhatalomról)   Isten önjelölt sógora, Arca nincsen - csak tompora...   Kifestett ülep dominál, Elvrendszere ott kulminál.   Uralomra tör, Bajt kever, Felelősséget nem visel.   Isten önjelölt sógora; Teremteni nem fog -…

Tovább

Nyugat már csak a barbárokra vár

  Nyugat már csak "a barbárokra vár..." Kiüresedett, Néma lett a Minden, Megszűnt a Túl, Nem maradt, csak az innen... Béna a kéz, Polkorrekt mű-szív dobban, A Tradíció kunyhója romokban, Belül a kulcs, És letört a kilincs, S aki Okát felélte, annak Célja sincs...   Globális feneket…

Tovább
süti beállítások módosítása