Ha ott Fenn valakinek

Lenne egy csöpp esze,

Dolgos keze,

Vagy tiszta notesze…

Még nem kellene…

Hóban, verítékben csontig ázni,

Hullámvasút tetejére mászni,

Ahol érik

A Harag,

S alázuhanni,

Mint egy

Kődarab.

Ha ott Fenn valakiben

Lenne jóindulat,

Csepp jó szándék,

Segítő akarat…

Még nem kellene…

Tovább élnének a holnapi holtak,

S a szépségtől, jó kedvtől megraboltak,

Mert vermet ás,

Minden

Ostoba

Megszorítás.

Ha csöpp ész lenne,

Némi szorgalom,

És bátorság, kedves jó hatalom,

Nem a koldust kell tovább fosztani,

Hanem rablónak törvényt osztani.

Nem akkor lesz ám majd a csőcselék,

Amikor a düh mondja majd: elég.

A csőcselék most van, és fent rabol,

De visít majd, ha ocsmányul lakol.

Dicsérjük az Urat…

Bocsásson meg az uraknak,

Mert nem tudják,

Mire vannak…

Fenn a csőd mulat,

Milliókat osztogat,

S lenn,

Mint csőben a furat;

Lassan,

Szikrázva

Éhezve

Terjed

Gyűlik

Az indulat.