Rozsdásodik már a levél,
Sárgul a határ,
Előbb-utóbb majd a Múltba
Költözik a Nyár.
Ma még izzadó homlokát
Törli az idő,
S néhány rövid hónap múlva
Ködszakálla nő.
Eltékozolt Pillanatok
Gondja szívbe vág,
Még nyári élmények után
Kapkod a világ.
A megszokott régi hajsza
Újra visszavár...
Rozsdásodik a falevél,
Sárgul a határ.
