Sötét őszi éjszakában Sétál Isten egymagában.   A Létnek Idő az ára; Élet támad - önmagára.   Isten néz a messzeségbe, Könnyek szöknek a szemébe.   Nő az árnyék a világban; Sötét őszi éjszakában.  

  Októberi partokon Fáradt Öröklét oson.   Lombjukat vesztik a fák, Őszbe hajlott a világ.   Hullám törik monoton Árván maradt strandokon.   Októberi partokon Az Ősz - vérmes masztodon.   Gubbaszt vén felhősereg, Zimankós Tél közeleg.   Vén borongós Átmenet Hallgat a partok…

  Nyár és Tél szomorú szemű lánya a hervatag Őszünk; Startol a víg Nyárból, s eljut a téli fagyig. Még hiteget bennünket tétova napsugarakkal; Ámde az út végén hó hull, tél vicsorog. Lassan elfonnyadnak a lombok a téli hidegre; Ünnepi nyár múltán színpompás temetés... Jórészt szent emlékeken…

  Szomorkás őszi partokon Szégyellős alkonyat oson.   Bús, hervadó lombok felett Szürkén hallgatnak az Egek.   Szemerkélő nosztalgia Hull szeptember partjaira.   Idő-bagoly múlt-romokon; Szomorkás őszi partokon.  

  Meleg őszi éjszakában Holdtalan az Ég; Minden Jövő alig több, mint Szappanbuborék.   Színes lombokon csillan a Sárga lámpafény, Hangoskodik az érdek és Csöndes az erény.   Szemrehányón zárja le a  Tájat a sötét, Isten sose irigyli az Ember örömét.   Fellegek vonulatai Lepik az…

  Fáradt Ősz nyergébe szállva Megyünk a Tél irányába.   A lombok színessé válnak, Mielőtt a földre szállnak.   Ősz hangjában Isten üzen, Mind öregesebb az ütem.   Fáradt Ősz nyergébe szállva Megyünk a Tél irányába.

  Hull az őszi falevél, Avar lesz belőle; Egyetlen jó cselekedet Sem megy veszendőbe.   Viharos az őszi szél Tépdesi a fákat, Aki Hitét el nem veszti, Jövőre találhat.   Hűvösek a hajnalok, Hidegek az éjek, Hangos globál külsőségek Fabatkát sem érnek.   Didereg az éjszaka Reszket a…

  Ami majd Tavasszal kikel, Ősszel vetik el, Isten az Életre mindig Élettel felel.

  Ördögűző szeptemberben Újjászületik az ember.   A vén Idő el nem temet Szép kipróbált értékeket,   De ami harsány és talmi Az idővel el fog halni.   Ördögűző szeptemberben Ritkán vitázik az ember.   Szemellenzős "bölcsességek" Egy fél fabatkát sem érnek,   Az elvakult…

  Szomorúvá őszül az Ég, Hull a falevél, Széllel bélelt köpönyegben Bánat mendegél.   Harmatkönnyes hajnalokon Komorak a fák, Elhomályosult Nyarakat Gyászol a világ.   Elmúlásról, boldogságról Mereng most a nép, Akad, aki előrejut, Más meg visszalép.   Mint hullámvasút tetején  A…