Csendes tavaszi éjszaka; Kicsi hajlék, Meghitt szoba.   Mögöttünk már évtizedek, Fogod kezem, Fogom kezed.   Csókot adok Homlokodra, Felébredek Mosolyodra.   Előttünk még boldog napok Fénylő arcocskája ragyog.   Kicsi hajlék,  Meghitt szoba; Csendes tavaszi éjszaka.    

  Napfényből – porcelán szipka, Fellegekből – csörgősipka; Csúfondáros  a szél szava: Ma jött meg április hava.   Napos úton sárfolt-ragya, A tél itt felejtett fagya, Derült égből böjti szelek; Megjött április, emberek.   Szürke az Isten fellege, S a reggel megint fekete, Aki ezt…

  A Szemedben látom, hogy létezem, Szerelmünk percről percre egyre nő, S tátott szájjal néz ránk a vén Idő; Ahogy téblábolunk az éveken.   Belőlünk élnek lusta csillagok, Világködök csak általunk forognak, Mítoszpalánták tőlünk imbolyognak, Mint végtelenbe nyíló ablakok.   Vagyunk: Külön?…

  Húsvét hétfőn vízzel,Máskor Szeretettel,Mindig-mindig,Amíg élek,Igaz Szerelemmel.Lét szekerét tolni,Egymásba botolni,Szabad-e élni,Szeretni,Szabad-e locsolni?Húsvét hétfőn vízzel,Máskor Szeretettel,Mindig-mindig,Amíg élek,Igaz Szerelemmel.

  Nélkülük nem volna Élet, Legfeljebb entrópia, Velük lehet csak boldogság, Öröm és harmónia.   Nélkülük nem volna semmi, De ha immár vannak Ők, Lehet férfi sovinizmus, Férfidölyf és férfigőg.   Minden Velük együtt lehet, Élet, Haza és Család, Isten áldása szemükben, Általuk él a…

  Nem megszokott, de mégsem idegen A Szerelem Minden estén És reggelen Eme szent helyen. Magamhoz húzom, alszom Hozzá bújva; És boldoggá tesz minden reggel Újra.   Ott kint némán felkiált A dermesztő hideg; Hogyan lehet, Hogy emberek Melegszenek… Sosem szokom meg, hogy a…

  A világot szorongatja Fehér takaró, Fantasztikus örvénylésben Gomolyog a hó. Rettentő fagy közepében Havas házikó, Hazavár a Feleségem; Drága Anikó.   Kint ünnepi halál, és az Élet didereg; Bent kályha van, Anikó, És meghitt, jó meleg.   Este, mikor félig holtan Hazaérkezek, Anikó…

  Sok éve egymás álmaiban lakva, A gondban, bajban egymást támogatva, Évek boldog súlyától eltörődve, Hol örvendezve, hol meg zsörtölődve, Kis Asszonykám vár, s ha megérkezem, Szemében látom, hogy még: létezem…   A tengerár rám ront, vagy elkerül, Az élet harsog, bőg, vagy hegedül, Anikó…

  Gyulán sok volt a munka, Bár nem voltam ma rest, Ott bent ereszkedett rám A csendes téli est. Ám ekkor feljajongott A telefon szava, És benne szólt a Hangod, Hogy nagyon vársz Haza.   Hangoddal átöleltek Szép évek, tegnapok, S ötvenhez közeledve Még boldogabb vagyok. Tombolhat…

    Hóvirágos udvaromon Vasárnap ragyog, Kis házamban, Életemben Gazda: én vagyok.   Hóvirágos udvaromon Bágyadt napsugár, A Tél, meg a fagyok ügye Már vesztésre áll.   Hóvirágos udvaromon Sétálgatni jó, Itt van velem A Boldogság: Drága Anikó.