Atlantisz testamentuma Hull az Idő lapjaira.   Esik a hó, Hull az eső... Cipeli felénk az Idő.   Ezer jó tanácsot kapunk, De - már olvasni sem tudunk...   Dogma-történelmet eszünk; Nem látunk, Nem is figyelünk...   Atlantisz testamentuma; Közöny partján tűnik…

  Atlantiszi őszi napon Sajgott a jövendő nagyon.   Sors-rontási tervek végett Szemlét tartott az enyészet.   Rossz csőcselék-szavak mérge A város fölé emelte,   S keresve a gyönge pontot, Atlantiszra átkot mondott.   Atlantiszi őszi napon Szél táncolt korai fagyon,   Eső csorgott…

    Harangzúgás Atlantiszban; A vén Idő szíve dobban.   Peregnek rég néma dobok, Múltak tengere háborog.   Törött szárnyú emlékezet Csapong holt emlékek felett...   Harangzúgás Atlantiszban, Örök őszi alkonyatban.   Hullanak a falevelek, Tűnő évek zaja pereg.   Állandó…

  Atlantiszi hétköznapok; Ott is voltak indulatok.   Ott is voltak baj-vitézek, Hergelték a csőcseléket.   Sugdolózott ezer álnok, Hogy tolvajok a királyok.   Igazak meg se hallgatták, De - elhitték az ostobák.   Atlantiszi napi gondok; Voltak bölcsek, Meg bolondok,   Meg…

    Atlantisztól fél a végzet; Győzhetetlenné enyészett.   Az óceán mélye rejti, De a világ nem felejti.   "Progressziós" dogma-sereg A hírétől is retteghet.   Se Biblia, Se tudomány Nem ár az Igazság nyomán.   A régi Emberiségek Ugyanezen Földön éltek,   De - nagy úr a teória! Ők…

    Közel s távol csak  Egy hajó; Egy szál hajó -  Az utolsó.   Hullámhegyről hullámvölgybe, Atlantiszról - köd-jövőbe.   Háborgó sötét tengeren Millió gonosz rejtelem.   Múlt és jövő mélybe rántva, A jelen lompos és sánta.   Kisírt szemű minden holnap, Sírja sincs már az…

    Platón Atlantisz-vétója -  Lelkünk lapjára van róva.   Platón ma is vétót emel Arra, ami azt érdemel.   Ha pökhendi a tudomány, Mindig legyen olyan talány,   Ami üstökön legyinti, Illő alázatra inti.   Platón Atlantisz vétója; Alaposan átgondolva...   Már utána sem…

  Atlantiszban - Múlt-vonaton; Fut a lomha, ósdi vagon.   Nagy köd a Mítoszok Földjén, Emitt füst, Amott meg - tömjén.   Égben lebegő városok Között lomha Régmúlt csoszog.   Atlantiszban - Múlt-vonaton; Fáj az Emlékezet - nagyon.   Memória rostáin át Semmibe foszlik a világ.   Ami…

  Atlantiszban is szólt ének, Amíg csak tartott az Élet.   Sejtették, vagy nem sejtették; A Reményt el nem temették.   Sohasem király, vagy kormány Áll a hétköznapok ormán.   A világ szent tükörképe Az otthoni esti Béke.   Atlantiszban is szólt ének, Voltak…

  Atlantisz legbelső titka Nem egy számadat, Nem is a mindent elsöprő Vízi áradat.   Nem is az, hogy egyszer eltűnt A tenger alatt, S hogy mindennek ellenére Híre fennmaradt.   Bár műhold sem talál semmit A sírja felett, Atlantisz mégsem a végzet Szimbóluma lett.   Atlantisz legbelső…