Szikambria, mondák hona, Vajon létezett valaha?   Mint fürge hal a habokban, Bujdosik évszázadokban,   Itt feljön, ott bukik alá, S eltűnik - ki tudja, hová...   A legendás Szikambria Merre lehetett valaha?   Kik voltak a szikamberek? Miféle rejtélyes sereg?   Gallia? Vagy…

  Hunor és Magyar egykoron;Távoli mítosz-partokon Szert tevének férfi-övre,Pattannak felnőtt-nyeregbe. Szarvas jön Jövő képben,Űzik Idő erdejében. Hunor és Magyar egykoronIdő-rengetegben oson. Gonosz, tüskés szkepszis-ágak;Hunor és Magyar szétválnak. A csalóka TörténelemMélyebb, mint minden…

  Csillagok égi ösvényén Csatangol a Hajdan, Messze jár, bár megígérte: Segít majd a bajban.   Némelyik vén stációnál Szellemvarjú károg, Időközben kihunytak a  Régi állomások.   Csillagok vén országútja Apró pontba férne, Még sokáig világít a Kihűlt Napok fénye.   Csillagok égi…

  A vén Idő nem érzi a korát, Mert szerelemben éli önmagát.   Minden igaz, szerelmes ölelés A vén Időnek újjászületés.   Ha Szerelem a szerelmére lel, Az Idő mindig új életre kel.   Ahányszor embert alkotott a Tett; Az Idő mindig újra született.   Az Idő zajlik bennem és velem; Ami…

  Isten díszletraktárában Sok leszerepelt világ van.   A hajdani teremtések Zöme sötét régmúlt-fészek.   A végzet patkány képében Tanyázik egy odvas résben.   Isten díszletraktárában Fekszik a halál - nyugágyban.   Hamvába holt kísértések Polcai plafonig érnek.   Tökkelütött…

  Mítosz bátyó Februárban, Fényes Vízöntő-ruhában   Egy kávéra betér hozzánk, Reményt, bizakodást hoz ránk.   Tán jobb idők is akadtak, De voltak sokkal rosszabbak.   Mítosz bátyó Februárban; Egyszerre számos világban...   Meg se kottyan neki a Tél; Mindig anyanyelven beszél.   Bár…

  Terepasztal-hadvezérek; Csupa játék, Semmi érdek.   Nincs katasztrófa, Nincs ború, Játék csupán a háború.   Itt az elesett katona Csakhamar feltámad újra.   Terepasztal-hadvezérek; Nem a vérfürdő a lényeg.   Mind a kezük ügyében van, Ami szép a háborúban.   Gonosz…

  Idő útján vén tűzkerék; Csodálkozik rajta az Ég.   Nem fújják szelek, lavinák, Mégis gördül egyre tovább.   Az Idő akár mit regél, Mégis tudja, hogy célba ér.   Még előre! Még nem elég! Idő útján vén tűzkerék...  

  Fáradt Vízöntő-éjszakán Isten játszik vén citerán.   Panaszos ősi dallamok Hangja az esőbe csorog.   Ismét zárt körben a világ, Szaporodnak a pocsolyák.   Fáradt Vízöntő-éjszakán Isten töpreng a Lét fokán.   Ép-e a Teremtés húrja, Vagy kezdődjön minden újra?   Vén ráncok Isten…

  Számodra nem vagyok, csak múmia... Voltam hajdanában: Urak Ura...   A végtelen pusztákon egykoron Gyorsabban járt a szavam, mint a szél, Toppantásomra támadt hadsereg, Irigyeltek az összes istenek...   Tábortűz mellett bőgött a duda... Voltam hajdanában: Urak Ura...   Amerre íjhúrok…