Fürge Idő Végtelenből Csepereg, Csikorognak vékony bádog ereszek És hitelek.   Lucskos jövő jelen sárba Szürke égből Szemereg; Közben meg az Élet lassan Évről évre Lepereg.   Évszázadnyi felhőfalka Fenti Ködben Feldereng; Sírásába néha-néha Az öreg Föld Belereng.   Gyűlik a…

  Nyarunk bágyadt verőfényű Csendes, szelíd alkonyán Felmosolygott kis kertünkben A legelső padlizsán.   Buszon talált palántának Életkedve megmaradt, Rozsdabarna termésével Ő zárja le a nyarat.   Még a fáradt Nap is kacag Hétköznapok zavarán; Nem tudjuk, hogy vajon gyümölcs, Vagy…

  Hófehér kis bimbócskáit Ma reggel bontotta ki, Nem érdekelte, hogy látja, Vagy nem látja valaki.   Vihar tombolt tegnap este, Világot rázott a szél, Reggel mégis azt láttuk, hogy A friss élet nem henyél.   Bájos kicsi fejecskéje Szerényen a földre néz, Kicsi, félénk, sebezhető, De…

Az ég gúlája ránk borul, Mögötte messzeség, Távol strázsáló csillagok Csillámló fénye ég.   Az ég gúlája ránk borul, A messzeség figyel, S hogy lesz-e majd száz új világ; Az ember dönti el.   Az ég gúlája ránk borul És titkokat takar, A bennünk élő őserő Teremteni akar.   Az ég gúlája…

  (Kissé epikus dühöngés) Ma esett Ez eset, De kétségbe nem esek, Segítséget keresek.   Egy lator traktor, S a még latrabb Kissé boros Traktoros, Velük volt A szalma halma, Meg a hülyeség hatalma; Mit sem tudván, Esze fogyván, Mint a vadkan a friss dudván, Főúton…

  Augusztusi késő nyárban Könnyed, szelíd búcsúzás van.   Gyülekeznek a fellegek; A “kell” helyén halvány “lehet”.   Harmatkönnyes minden bokor; A búbánat – lelki nyomor.   Augusztusi késő nyárban, Fonnyadt, fanyar látomás van.   Augusztus a célok vége, Halál kacag fáradt égre.   A…

  Sápatag virágok A Nyarat siratják; Dollár-hordák szolgái a Fegyvert tisztogatják.   Hazánk nagyobb része Hulló szirmú rózsa, Kisebb része a butaság Utolsó csatlósa.   Jövő reménysége Szakadékba rejtve; Rongyos-véres jövőképek Egymást verik fejbe.   Sápatag remények Jelent…

Ne higgyétek, hogy elrendeltetett… A Lét nem gépi rongyszőnyegszövő, Nem dróton húzza Egyetlen jövő A sötét vég rossz barlang-pitvarába; Egyedül a Hit A jövő vára.   Ne bizonygassátok, hogy nem lehet; A szkepticizmus csak üres beszéd, A Semmi hátán nyargal szerteszét, Nem örökre…

Talán csak nyugat kóbor, rossz szele, Talán a halál Előérzete; Mert tűz a nap, mint régi nyarakon, Árnyék táncol a fehér falakon, A piac zajlik, mint a zuhatag, A nép zajong, S a tenger Hallgatag.   Talán az öröm lett megint kevés, Talán csak pillanatnyi Csüggedés, Nyár közepe van, és…