Valahol már Tavasz lebben, Ott van minden lélegzetben.   Anyagfia entrópia Bámul a tél romjaira.   Ateista pistalélek Szerint nincs Hit, csupán mémek, Isten talán pénz, meg érdek, S a mennyben csak gének élnek.   Hervad minden téli kacat, Valahol már Tavasz…

  Esti villany Havon csillan, Reszket a jégcsap a szélben; Alszik a város a télben.   Holdfény villan, Mosoly illan, Reccsen a kertkapu zára, Pattan az Éj a lovára.   Téli dalban Kósza dallam: Fújja a csillagok árja, Gyógyír a téli magányra.   Valahol Túl a felhőn, Túl a…

  Csak fejfák maradtak utánatok, Sok sírhalom, Nagy néha gyertyaláng; Más lett a világ.   Negyven éve köteles tisztelettel, Tétován járt közöttetek A gyerekember.   Máig kísért A régi szél szava, A földes út, A könyvtár illata.   Ti régi öregek! Hiányol titeket Az egykori…

  Egy politikus, aki írni tud... Fehér holló... Szárnyal a humora, S a látszólagos könnyedség dacára Nincs egyetlen felesleges sora.   Célja, Ideálja, Bűnbakja, Mentora: Britannia...   Brit érzelem lépdel Brit grádicson, Brit könnyelműség  Brit sarkon oson, A fantázia brit kertben…

A messzeség, ha közelít Ha tűz a tiszta fény; Életre kelve visszatér A visszavont remény.   A messzeség, ha közelít, Suttog a horizont, A Föld arcáról eltűnik A vén bánat-bozont.   A messzeség, ha közelít, Türelem-kék az ég, Sok lélekben a szerelem Szent öröktüze ég.   A messzeség, ha…

  Valahol már Tavasz lebben, Ott van minden lélegzetben.   Anyagfia entrópia Bámul a tél romjaira.   Ateista pistalélek Szerint nincs Hit, csupán mémek, Isten talán pénz, meg érdek, S a mennyben csak gének élnek.   Hervad minden téli kacat, Valahol már Tavasz…

  Száz éve… Füstölgött a levegő, A Belle Epoque az Adrián üdült, Koldusok ültek paloták előtt, És megreszkettette a levegőt Az éber rémálmok hada…   Száz éve… Valaha…   Apostoli uralkodónk, Szegény, Pofaszakállas, ősz, Öreg legény; Mindent meggondolt, Megfontolgatott; De maga után…

  Langyos korban, Vitéz sorban, Mindig lovon, sose porban, A néhai jó Gvadányi.   Vágott közlegényt meg tisztet, Megszalasztotta Kleistet, Része volt temérdek vágta, Bú vagy bánat ritkán rágta,S ellen kardja meg nem vágta. A néhai jó Gvadányit. Majd, a szablyát félretéve Lúdtoll akadt a…

    A nyári este taktust énekel, A Föld szíve is víg ütemre ver, A csendes szellő rímeket dalol, S valaki mindig csókol valahol.   A nyári este mindig dalra vár, Verset dúdol a fényes illatár, Ezer csillag bölcsen hallgat velem, S valahol mindig él a szerelem.   A nyári este sosem…

  (Ahogy ma írna a hajdani rímkovács, Alsósztregova irodalmi elsőszülöttje, a néhai jó Rimay János) A remény – kis árva, Csodahitbe zárva Mindig arról énekel: Míg az ég takar be, Kéklik körbe-körbe, S míg a Nap az égre kel, Hiába a kétség Fekete sötétség, Jobb nap jöhet egyszer…